Iskolaépítés

2020-ban, amikor Dr. Fodor Réka fél évre kintrekedt Nigériában, az Afréka Alapítvány életében sok minden megváltozott. Egy alkalommal Izunna Okonkwo atya, a Borromeo Szent Károly Kórház igazgatója, elvitte Rékát egy temetésre, amely három órán át tartott, és inkább örömünnepnek hatott: rengetegen zenéltek, táncoltak, Alleluját énekeltek, valóban hittek abban, hogy az elhunyt a Mennyországba került. Ez az élmény teljes mértékben átformálta Réka gondolkodását az életről, a halálról és a temetésről.

A szertartáson mellette ült egy beszédes apáca, akivel hamar összebarátkozott. Kiderült, hogy az apáca, Sister Amaka Osegbo, a Missionary Sisters of Divine Mercy (Isteni Irgalmasság Misszionáriusai) rend alapítója. Húsz évvel korábban indította el a kongregációt, aminek jelenleg 180 apáca a tagja. Hét országban húsz iskolát működtetnek.

Dr. Fodor Réka kérésére Izunna atya elvitte a nővér egyik iskolájába, Ugidibe, mely Onitshától nem messze található. A látvány sokkoló volt: nem volt épület, csak gyerekek. A szomszéd kerítéséhez támasztott táblák szolgáltak taneszközül, néhány pad, kréta és füzet állt rendelkezésre. Amaka nővér csak nevetett Réka meglepődésén: „Nálatok Európában az épületeket hívják iskolának, nálunk a gyerekeket”.

A hatéves gyerekek már tudták a szorzótáblát, angolul folyt a tanítás meglepően magas színvonalon. Az apácák fizetés nélkül adták az idejüket a gyerekekért. Gyakran előfordult, hogy egy családban a hét testvér közül csak egy járhatott iskolába, majd otthon megtanította a többieket az ABC-re és a szorzótáblára. Ez az élmény annyira megrendítette Dr. Fodor Rékát, hogy 2020-ban eldöntötte: építeni fog egy iskolát ezeknek a gyerekeknek.

Az álmának azonban sokáig nem voltak meg a forrásai. Fordulatot a 2023-as év hozott, amikor régi ismerőse és az Afréka Alapítvány egyik támogatója, Regele Kriszti tanítónő felajánlotta, hogy egy 3000 kilométeres, Lyonból induló, Lisszabonig tartó, az El Caminót is magában foglaló biciklis zarándokutat ajánl fel az alapítványért. Mottója ez lett: „Úton egy iskoláért”.

Kezdetben sokan kételkedtek, hogyan lehet biciklizéssel pénzt gyűjteni, ám Kriszti egyre szebb beszámolókat írt az útjáról, amelyeket a közösségi oldalakon sokan megosztottak. Egy idő után vállalkozók is csatlakoztak támogatással: volt, aki egymillió forintot, más százezret, megint mások pedig ötezer forintos támogatásokat ajánlottak fel. A zarándokút végére több mint hatmillió forint gyűlt össze, amelyet további nagyobb felajánlások egészítettek ki, így tízmillió fölé emelkedett az összeg.

Kriszti zenekara, a Cantate Domino dicsőítő együttes jótékonysági koncertet is szervezett az iskolaépítés javára 2024-ben. Később olyan nagyvállalkozók is csatlakoztak a projekthez, mint Rózsa László, aki például 10 millió forintot adományozott. Emellett több tanúságtétel-jellegű előadás is bevételt hozott, így 2025-re összesen több mint ötvenmillió forint gyűlt össze.

2025 nyarán Dr. Fodor Réka és Regele Kriszti együtt utaztak Nigériába, hogy lássák a csodát, amely Kriszti álmának és az alapítvány kitartásának gyümölcse lett. Az iskola épülete már áll: vakolják a falakat, az ajtók megvannak, az ablakokat most vásárolják. A berendezésre még nincs teljes forrás, de az épületben 15 tanterem, tanári szoba, mellékhelyiségek és vizesblokkok lesznek. Az iskola a jövőben 300 gyermeknek adhat otthont a legszegényebbek közül.

Mivel Nigériában az oktatás nem ingyenes, egy gyerek havi költsége egy étkezéssel együtt körülbelül 5000 forint. Az alapítvány jelenleg 50 ösztöndíjat biztosít ebben az iskolában. Az új iskolaépület lehetőséget ad majd arra, hogy a jelenlegi 150 fős diáklétszám 300-ra növekedjen, és így még több rászoruló gyerek juthasson tudáshoz.

Az iskola hatosztályos általános lesz, mint mindenhol Nigériában, emellett lesz egy óvodai előkészítő részleg is („nursery”), ahol a 2–5 éves gyerekek napközben felügyeletet és játékos tanulási lehetőséget kapnak. Így az intézmény valóban teljes körű oktatási és nevelési lehetőséget nyújt majd a legszegényebb gyerekeknek.