Ételosztás – Börtönmisszió

Ételosztás

Nigériának nagyon jó az éghajlata, többször is lehet aratni egy évben. Ezért annyira megrázó, amikor az ember éhezéssel vagy akár éhhalállal találkozik egy ilyen országban. Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka. A legnagyobb probléma a korrupció. Emellett jelen van a Boko Haram terrorszervezet, a keresztényüldözés, a hiperinfláció és sok más nehézség is, viszont ha egyenlő lenne az elosztás, akkor nem lenne éhezés.

2020-ban, amikor fél évre kint rekedt Nigériában Dr. Fodor Réka, saját szemével látta a borzalmat: emberek haltak meg éhen az utcán egy ilyen országban. Ez azzal kezdődött, hogy március végén nyugati mintára a Covid járvány miatt bezárták a piacokat, amelyek ott a gazdaság motorját jelentik. A lakosság körülbelül 60 százaléka napi egy dollárból él, ami a WHO szerinti nyomorhatár. Ebből még épp meg lehet élni, de ha ez alá csökken a napi bevétel, az emberek a mélyszegénységből a nyomor kategóriájába süllyednek. Amikor két hétre bezárták a piacokat, a lakosság nagy része elveszítette a megélhetését, hiszen abból éltek, hogy naponta kimentek a piacra árulni valamit, és a nap végén a bevételből ételt vásároltak a családjuknak. Ha csak három napra bezárják a piacot, azok, akiknek nincs félretett pénzük, már éhezni kezdenek. Két hét után már fosztogatások is történnek.

A kijárási tilalom, valamint a keresztényüldözés miatt előfordult, hogy valakit csak azért öltek meg a rendőrök, mert kiment az utcára élelmet keresni a gyermekeinek. A piacok zárva tartását többször is meghosszabbították, összesen több mint hat hétig. Eközben a gyerekeket hazaküldték az iskolákból a Covid miatt, pedig a szülők hónapokra előre befizették a tandíjat. Ők szó szerint éhezni mentek haza. Egy részük bűnözővé vált, mások koldussá váltak vagy éhen haltak. Innentől kezdve az alapítvány életében megjelent a humanitárius segítségnyújtás.

ár nem a tífusz vagy a malária volt a legnagyobb gond, hanem az, hogy az anya mit tud adni a család asztalára a nap végén. Elkezdtünk ételt osztani először az Afréka House előtt, Ifite-Ogwariban, majd olyan mértékű lett a szegénység, hogy már a Borromeo Kórház személyzete is a rászorulók közé tartozott. Ez nem csoda, hiszen a hiperinfláció következtében egy képzett ápoló ma alig 22–35 dollárt keres havonta. Az alapítvány azóta immár öt éve minden húsvétkor és karácsonykor hatalmas ételosztást szervez több ezer ember számára: Ifite-Ogwariban, az Afréka House előtt, a Borromeo Kórházban, a Mindszenty imacsoport tagjainak, illetve olyan területeken, ahol a paptestvérek jelzik, hogy kitört az éhezés.

Börtönmisszió

2020. június 16-án Dr. Fodor Réka a születésnapját a börtönben, Onitshában töltötte. Mély depresszióba került, mert elkezdte sajnálni önmagát, amiért még a születésnapjára sem tudott hazajutni a családjához. Paptestvérei ezért elvitték Valerian Okeke érsek atyához, spirituális vezetőjéhez, hogy segítsen kimozdítani ebből az állapotból.

Az érsek atya megkérdezte tőle, tudja-e, hogy ő maga hol szokta tölteni a születésnapját. Réka nem tudta a választ. Az érsek azt mondta: a börtönben. Hozzátette, hogy egy ilyen korrupt országban nem feltétlenül a leggonoszabb emberek vannak a börtönben, hanem azok, akiknek nincs pénzük óvadékra. Ezért a börtön kiváló evangelizációs helyszín. A rabok legalább háromszor egy évben (az érsek születésnapján, karácsonykor és húsvétkor) húst ehetnek. Ez annyira mélyen megérintette Dr. Fodor Rékát, hogy elhatározta: innentől kezdve négyszer fognak húst enni, mert az ő születésnapján is kapnak. Így indult el 2020 júniusában a börtönmisszió. Az első alkalommal levágtak egy marhát, és hét hatalmas kondérban főztek ételt a raboknak. Számukra ez üzenet volt: nincsenek elfelejtve. Az, hogy egy fehér orvos ételt osztott nekik, szimbólummá vált.

Azóta minden évben legalább egyszer Dr. Fodor Réka a börtönben tölti a születésnapját vagy a húsvétot. A rabok mind tudják a misét angolul, latinul és igbo nyelven. Sokan megtértek, mindenki jár iskolába, és senki sem szabadul írástudatlanul. Így szabadulásuk után értékes tagjai lehetnek a társadalomnak. Ez az alapítvány működésének egyik fontos jelképe: nemcsak tudást, gyógyszert és kezelést visznek, hanem reményt is, és nem feledkeznek meg a legelhagyatottabbakról sem. Az elmúlt öt évben már szinte családtagként várják vissza Dr. Fodor Rékát. Ez az Afréka 3. című könyvben is megjelenik, hiszen 2024 húsvétját az írónő, Németh Lilla is a börtönben töltötte Rékával, és szépen meg tudta örökíteni ezt az élményt. A rabok gyönyörűen énekelték latinul a Glóriát, aminek mély üzenete van.